Chapter Four ~ Why?

Royals

-Sajnálom.-tolt el magától, mire én egy aprót bólintottam, közben viszont valamilyen szinten csalódott is voltam.-Nem kellett volna.

-Oké. Felejtsük el.-motyogtam, mire Ő bólintott egyet.

Visszamentünk a szállásra, majd egymás után lezuhanyoztunk. Felvettem a pizsimet, majd bementem a konyhába, összedobtam egy kis tükörtojást, két személyre, majd megterítettem. Justin nem volt ott, s az egész lakásból is eltűnt, így szomorúan, de megkajáltam egyedül, majd az Ő kajáját kidobtam a francba, végül elmentem lefeküdni. Már épp léptem volna át az álmok kapujába, mikor az ajtó nyílt. Justin megjött.

-Játszunk.-jelentette ki, mire nekem felszaladt a szemöldököm.

-Justin te ittál?-kérdeztem értetlenül, mert még mindig nem tudtam mit akar.

-Na figyelj. Itt egy üveg Jack Daniels. Mondunk állításokat. Ha igaz, akkor meghúzod az üveget, ha hamis, akkor nem. Na, benne vagy?-kérdezte kaján vigyorral, mire én bólintottam. Felhúztam a lábamat, ezzel helyet adva Justinnak magam mellett.

-Kezd.-mondta, majd letette középre az üveget.

-Sosem voltam szerelmes.-mondtam, ami részemről igaz, így meghúztam az üveget. Először elég erős volt, de gondoltam majd megszokom. Justin viszont nem tett semmit. Nocsak.. Vannak érzései?

-A haverjaimmal élek.-mondta, majd meghúzta az üveget. Miután befejezte, kikaptam a kezéből, s megismételtem előző tettét. Meglepődött rajta, így gyorsan válaszoltam.

-Serena és Lola.-mondtam okoskodóan, mire Ő felnevetett.

-Szűz vagyok.-mondtam, majd ittam, Ő viszont nem, bár erre számítottam. Éreztem, hogy kezd fejembe szállni a pia, de élveztem a játékot.

-Drogoztam már.-mondta, majd ivott az üvegből amiben már elég kevés volt. Én nem tettem, hiszen még nem csináltam olyat. Elképedve néztem rá, de Ő nem mondott semmit, így nem kérdezgettem.

Játszottunk még egy darabig, aztán képszakadás.

Reggel fájós fejjel ébredtem. Szörnyen fájt. A konyhából hangokat hallottam, így elindultam annak irányába. Justin volt az. Ryannel beszélt. Elbújtam, majd hallgatózni kezdtem. Tudom, hogy csúnya dolog, de kíváncsi vagyok na.

-Basszus öcsém.. Nem hittem volna, hogy sikerül megfektetni a csajt.-nevetett Ryan, mire nekem elkerekedett a szemem. Semmire sem emlékeztem. Remélem nem rólam van szó.

-Ja. Kellett egy kis pia, meg kitaláltam egy hülye játékot. Full részeg volt a csaj. Azért látszott rajta, hogy még szűz.. Legalábbis volt.-nevetett gonoszan Justin, majd folytatta.-Nyertem a fogadást, ami tudod mit jelent..

Nem hallgattam tovább. Berohantam a fürdőbe, magamra zártam kulccsal az ajtót, majd eszeveszett zokogásba törtem ki. Hideg, sós cseppek tömkelege folyt végig az arcomon. Nem akartam elveszíteni. Nem így, és nem vele. Semmire sem emlékszem. Ez így rohadtul nem frankó.

*Justin szemszöge*

Fogadtunk a fiúkkal, hogyha lefekszem Blake-kel, akkor egész este fizetik majd a piámat. Vittem egy üveg JD-t, kitaláltam valami hülye játékot, a csaj már a hetedik adag után magától mászott rám. Szűz volt még, amit éreztem is, mert kicsit szűk volt, meg fájt neki, de leszarom.

-Basszus öcsém.. Nem hittem volna, hogy sikerül megfektetni a csajt.-nevetett Ryan.

-Ja. Kellett egy kis pia, meg kitaláltam egy hülye játékot. Full részeg volt a csaj. Azért látszott rajta, hogy még szűz.. Legalábbis volt.-nevetettem el magam, majd folytattam.-Nyertem a fogadást, ami tudod mit jelent..

-Ja tesó.-nevetett Ry, majd elhúzta a csíkot.

Blake nem volt sehol. Gondoltam átment a barátnőihez, így elindultam a fürdőbe, de zárva volt. Elkezdtem rángatni az ajtót, de semmi. Tiszta erőmből rúgtam bele, mire az kinyílt. Blake ott feküdt a földön, és bőgött. A picsába.. Meghallotta a beszélgetésünket. Szar volt így látni a csajt.. Dehogyis. Hülye vagy Justin? Ő hibája. Nem kellett volna piálni. Nem az én hibám. Nem sajnálhatom.

Felnézett rám, és zokogva, csak egy kérdést tett fel.

-Miért?

-Mert fogadtunk a srácokkal. De ne mond, hogy nem élvezted, mert tudom ám.-kacsintottam rá, majd gonoszul elvigyorogtam magam, végül távoztam.

Kicsit azért sajnáltam a csajt, de nem fogom kimutatni. Ma valami hülye túrára mennek, akik akarnak. Én rohadtul nem akarok, inkább elmegyek Ryannal és Austinnal az erdőbe szórakozni, este meg úgyis megyünk haza. Hála istennek.

*Blake szemszöge*

Ma este végre hazamegyünk, viszont a mai napot még ki kell bírjam valahogy. Aki akar túrázni megy, én inkább itthon maradok. Pihenek és pakolok. Justin elhúzott valahová, hála istennek, addig sem kell egy levegőt szívnom vele. Most már semmit sem érzek iránta, csupán szín tiszta utálatot. Nem egy húscafat vagyok, akivel kedvére játszhat. Undorító húzás volt tőle, hogy megfektetett, mikor nem voltam magamnál, az pedig még undorítóbb, hogy az egészet egy fogadásból tette.

*A buszon*

Justin mellett kellett ülnöm, így inkább egész úton kifelé bámultam az ablakon, közben pedig azon gondolkodtam, hogyha nagyon koncentrálok, talán eltudok tűnni. Nem sikerült. Pedig tényleg, annyira koncentráltam. Legszívesebben elsüllyednék szégyenembe emiatt a bunkó miatt.

-Hé cica. Este lenyomhatnánk még egy menetet.-szólalt meg Justin, majd nevetett saját magán.

-Fordulj fel, faszfej.-mondtam, mire lefagyott a mosoly az arcáról.

-Válogasd meg a szavaidat.-súgta fülembe, amitől libabőrös lettem.

-Miért? Mi lesz ha nem?-kérdeztem gúnyosan.

-Mindenki megtudja a mi kis titkunkat.-kacsintott, majd elfordult.

Sikerült neki elhallgattatnia. Senki sem tudhatja ezt meg. Senki. És igen. Justin képes lenne mindenkinek elmondani. Ezek után... Bármire képes. Nincsenek érzései, és másokéval sem törődik. Mire jó neki az, ha fájdalmat okozhat?